Az erdei fürdő során kulcsfontosságú, hogy felébresszük és jobban megismerjük érzékszerveinket, hiszen ezek az eszközök, amelyek segítségével kapcsolódhatunk a világhoz és a jelen pillanathoz. Az öt fő érzékszervre nagymértékben támaszkodunk az erdőfürdő során, míg a többi, kevésbé ismert érzék kiegészítésként szolgál.
A stresszel összefüggő betegségek az elmúlt években globális társadalmi problémává váltak. Az Európai Unió évente 170 milliárd eurót költ a depresszió és a stressz kezelésére, míg az Egyesült Államok 210 milliárd dollárt. A városi életmód és az épített környezet csendben ingerekkel terheli a szervezetet, állandó stresszállapotban tartva bennünket. Ez gyengíti és lelassítja az immunrendszert, csökkenti a betegségekkel szembeni leküzdési képességünket. A kutatók azt találták, hogy a stressz beindítja szervezetünkben a mellékvesét, hogy termeljen kortizolt, más néven antistressz hormont. Emiatt a stresszes helyzetekben a kortizolszint folyamatosan emelkedik, ami növeli az egészségügyi problémák kockázatát.
Miyazaki Josifumi és Juzoung Lee tanulmányában azt találták, hogy egy kétórás erdei séta 12,4%-kal csökkenti a kortizolszintet egy városi sétával ellentétben. Emellett a szimpatikus idegrendszer aktivitása 7%-kal, a vérnyomás 1,4%-kal, a pulzusszám 5,8%-kal csökkent.
Paul és Ruth Ann Atchley, a Kansasi Egyetem pszichológusai, valamint David Strayer, a Utahi Egyetem pszichológusa 2012-ben tanulmányt készítettek, amely kimutatta, hogy három napos gyaloglás és kempingezés a szabadban 50%-kal növelte a kreativitási tesztek eredményeit. . A rendszeres erdei sétákról ismert, hogy erősítik az intuíciót, elősegítik a természettel és élőlényeivel való empátiát, elmélyítik a barátságokat és elősegítik a boldogság érzését.
Edward O. Wilson amerikai biológus az 1980-as években vezette be a biofília fogalmát, ami annyit jelent: „az élet és az élő rendszerek szeretete”. Wilson állítása szerint az ember genetikailag kódolt arra, hogy keresse a kapcsolatot a természettel, az élővel. A tudat alatti motiváció arra irányul, hogy az ember kapcsolatba kerüljön a természettel, mert az pozitív visszacsatolásokat szolgáltat számára.
A propriocepció és az interocepció két további érzékszervünk. A propriocepció a test neurológiai képességére utal, hogy érzékeli a mozgást és a pozíciót, ami a testtudat és az egyensúlyérzék. Például, amikor becsukod a szemed és mozgatod a lábad, akkor képes vagy megérteni annak helyét. Képes vagy érzékelni a lábad helyét a térben. Az interocepciót úgy kell meghatározni, mint a test belsejében fellépő ingerekre való érzékenységet, a testi ingerek azonosításának képességét.
Az interocepció ezzel szemben a testben fellépő ingerekre való érzékenységre utal, ami a testi ingerek azonosításának képessége. Például ez az érzés akkor aktiválódik, amikor éhesnek vagy betegnek érezzük magunkat. Ezzel szemben az öt fő érzékelés exterocepciónak vagy külső információk fogadásának minősíthető.
Az erdei fürdőzés során döntő fontosságú testünk mozgásainak és az ezekkel kapcsolatos érzéseknek a figyelemmel kísérése, amely arra ösztönöz, hogy tudatosítsuk testünket. Így nem tudunk szellemileg máshol jelen lenni. A propriocepción és az interocepción kívül további négy érzékszervet kell figyelembe venni: a tükörészlelést, a testradart, a képzeletbeli észlelést és a szívérzékelést, bár ezen érzékek egy része tudományosan nem ismert.
Az egyik ok, amiért az erdei fürdő olyan előnyös, a fitoncidek jelenléte. Ezek a növények által kibocsátott illékony vegyületek, amelyek segítenek megvédeni őket a rovaroktól és más ragadozóktól. Amikor fitoncideket lélegzünk be, kimutatták, hogy jótékony hatással vannak szervezetünkre. Serkentik immunrendszerünket, segítenek leküzdeni a fertőzéseket és betegségeket, emellett nyugtatóan hatnak idegrendszerünkre, csökkentik a stresszt és a szorongást.
Az erdőfürdőzés segít a vércukorszint szabályozásában. 2000-es évek elején Japánban végzett vizsgálatban 87,2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált felnőttet követtek nyomon hat évig. Ebben az időszakban a résztvevők fizikai állapotuktól függően kilencszer tettek meg az erdőben 3 vagy 6 kilométer távolságot. A vizsgálat végén vércukorszintjük csökkent, inzulinérzékenységük pedig javult.
A kutatások kimutatták, hogy a hosszan tartó stressz és a mentális egészségügyi problémák időszakában az immunsejtek, például a T-limfociták száma és működése, valamint a természetes gyilkos sejtek (NK-sejtek) aktivitása csökken. A T-limfociták és az NK-sejtek egyaránt a vérünkben található fehérvérsejtek típusai, és létfontosságú szerepet játszanak a vírusok, gombák és daganatok elleni védekezésben.
Az alvásproblémákkal küzdő egyének kétórás erdei sétákon vettek részt, alvási körülményeiket mérték és hasonlították össze az erdei sétát megelőzően és az azt követő éjszaka között.
Az alvási idő átlagosan 15%-kal, vagy 45 perccel nőtt az erdei séta után, és a résztvevők csökkentették a szorongásról és jobbról, mélyebb alvásról számoltak be.